SexLEytherin2020.05.21. 21:56, Kata
kategória: Harry Potter főszereplők: Piton, Malfoy korhatár: 18 írta: Kata
Éjfélre járt az idő a
Roxfortban.
Malfoy már az igazak álmát aludta, amikor egyszer arra riadt fel, hogy borzalmasan szomjas, ezért lement a konyhába inni egy kis töklevet.
Ám amikor vissza akart térni a hálókörletébe, Piton professzor szobája felől különös hangokat hallott: spanyol zene szólt. Kíváncsiságának engedve a szoba felé vette az irányt, és hirtelen rárontott a bűbájtan tanárra. A látvány megdöbbentette: tanára dúdolgatva szenvedélytől fűtve táncolt a spanyol dalamra hosszú lebegő fekete köpenyében. Zsíros haján megcsillant a hold fénye.
- Mit művel, professzor? - kérdezte Malfoy elszörnyedve.
- Mit keresel itt, Draco? - kérdezte a professzor, s szégyenében gyorsan kikapcsolta a spanyol muzsikát.
- Nahát, hogy mik nem történnek ebben az iskolában. Itt tényleg mindenki meg van hibbanva. Ha apám ezt látná! - mondta Malfoy szinte ordítva.
-Hallgass! Hallgass, Draco! - felelte Piton, majd gyorsan befogta a fiú száját a kezével.
-De hát mégis mit csinál, tanár úr? - kérdezte Malfoy
-Ne légy tiszteletlen, mint az az ostoba Potter és barátai! - mondta Piton szemöldökét összehúzva.
-Nem vagyok tiszteletlen. Tudja, hogy tisztelem magát. De beismerheti, fura látvány Piton professzort táncolva látni éjnek évadján. Azt azért mondanám, hogy rossz látvány - mondta pajkos mosollyal.
Mindketten elnevették magukat, majd egymás szemébe nézetek mélyen és hosszasan, aztán egyszer csak Malfoy megcsókolta a tanárt.
Piton viszonozta a csókot, de hirtelen ellökte a fiút, s így szólt:
- Mit művelsz? Mégis mi a fene volt ez, Draco?
-Nem bírtam, nem bírtam megállni. Tanár úr, maga nagyon régóta tetszik nekem. És borzalmasan féltékeny vagyok arra a seggfej Potterre. Miért? Miért pont vele volt viszonya? Sokkal jobb vagyok nála! Engedje meg, hogy bebizonyítsam! - s dühösen rátapasztotta ajkait újra a bűbájtanár vékony ajkaira.
Piton újra ellökte. Persze Malfoy személyiségét jobban kedveli, mardekáros lévén, ámde Harryhez mély érzelmek fűzik...
-Draco, utoljára mondom, hogy fejezd be! A tanárod vagyok! És Lucius barátja, ha ezt apád megtudná! - kiáltott Piton.
-Professzor! Kérem! Kívánom magát. - könnyes szemmel mondta Malfoy. (Az irigységtől, nem bírta elviselni, hogy Harry valamiben beelőzze.)
Piton megsajnálta a fiút. Belegondolt, hogy Harry az iskola hímringyója. Azt gondolta, miért is ne?
Rávetette magát Malfoyra, elkezdtek hevesen csókolózni. Túrták egymás haját (Malfoy csak egyet túrt bele a tanár hajába, mert az rendkívül zsíros volt) s elkezdték egymást kihámozni a hálótallárból.
-Tudtam, hogy nem fog tudni nekem ellenállni, professzor. - mondta Malfoy felizgulva, pajkos mosollyal.
- Ne a szád járjon, Draco! Vagyis járjon, de másképp. - s azzal rátette tenyerét a fiú fejbúbjára, s a földre kényszerítette.
Malfoy letérdelt Piton elé, s bekapta közepes méretű falloszát.
- Ez az Draco! 50 pont a Mardekárnak! - mondta élvezkedve Piton.
- Ez az Draco, úgy sz*psz mint egy igazi mardekáros! Nem mint az a griffendéles vadember Potter!
Szeretkezés közben is az a seggfej Potter jut eszébe?
Sértődötten kiakart rohanni Malfoy, de Piton visszahúzta a karjánál fogva a fiút, belelökte a fotelba és így szólt: - Invito, f*sz! - s azzal a szájába repült a fiú közepes méretű, szőke pelyhes nemiszerv.
Malfoy hamar elélvezett, de nagyon elégedett volt a tanár nyelvtudományával. Ám csak most jött volna a lényeg, amikor egy váratlan esemény félbeszakította. Piton épp hatolt volna be Malfoy anusába, amikor is Frics nyitott be a professzor szobájába, egy nyitott köpenyben, amiből kint volt a nemiszerve.
Mindketten hátranéztek. Piton meglepődött hogy megfeledkezett Fricsről. Malfoy pedig felsikított, amikor megpillantotta Frics fonnyadt falloszát.
-Ez mégis mi, Piton professzor? A Potter kölyök nem elég? Most még ez is! - kiáltott Frics féltékenyen.
-Mi, mi? Professzor, maga le szokott feküdni ezzel a gusztustalan gondnokkal is? Hát ennyire magányos? - mondta öklendezve Malfoy.
-Vigyázz a szádra, te pimasz kölyök! Majd adok én neked! - mondta vicsorítva sárgásbarna fogaival Frics, s meg akart indulni Malfoy felé, de Piton lefogta.
- Elég legyen ebből a perpatvarból! Nem tűröm! - mondta dühösen Piton.
- De hát mit eszik ezen a ronda gondnokon, professzor? Hogy van gusztusa?
-Adok én neked ronda gondnokot te ronda kölök! - mondta vicsorítva Frics.
-Hallgassatok már! - mondta Piton. - Draco, bevallom, nekünk már egy ideje viszonyunk van.
-De hát büdös, mint a dög! - mondta undorodva Malfoy. - Azt hittem, ennél jobb ízlése van! Még Potter is jobb!
Frics reszkedett a dühtől.
Piton leült a fotelba, s felsóhajtott. - Tudod Draco, nem minden a külső - mondta komolyan a professzor, s folytatta a beszédet. - Frics igaz, hogy borzalmasan ronda, büdös, igénytelen és visszataszító egy teremtmény.
(Frics közben megszagolta magát, és egyetértően bólintott egyet.)
-De kielégít. - folytatta Piton. - Ezenkívül a zord külseje aranyszívet takar. Diákkoromban gyakran megvigasztalt, amikor Sirius és az a Pot.... mindegy. A lényeg, hogy ez a büdös gondnok igenis jó az ágyban!
Frics vicsorított az örömtől, majd kiszedett a fogai közül egy pár beleragadt csirkecomb darabot, és lepöckölte a földre.
Malfoy undorodott.
-Professzor, ez undorító! Én elmegyek!
-Nem mész sehová, Draco! Vagy 50 pontot levonok a Mardekártól. Ez parancs. - jelentette ki Piton. - Hármasban folytatjuk.
-Vegyük be? Na, nem! Nincs gusztusom ehhez a bűzös borzhoz! Ezt el fogom mondani az apámnak! - s ki akart rohanni Malfoy, de Frics visszafogta. Könnybelábadt a szeme, de próbálta vissztartani a könnyeit.
-Jól van, ne aggódjanak. Majd én elmegyek! Folytassák nyugodtan tovább az estét.
Frics rájuk csapta az ajtót, s dühösen elbaktatott.
Miután lettörölte a megaláztatás okozta könyveit, ördögi tervet szőtt ki...
Piton és Malfoy folytatták, ahol abbahagyták. Piton megragadta hátulról Malfoy derekát és végre beledöbte férfiasságát annak rózsaszín anusába. A tanár "ahh ahh" felkiáltásokkal adott hangot élvezetének, a szüzességét elvesztő mardekáros fiú pedig lányos sikolyokkal a fájdalmának.
Ám ekkor újra megzavarta valami az aktust. Egy hang halatszott, - Piton professzor - valaki benyitott - valóban rosszul van?
Piton és Malfoy rémülten néztek.
Nem, nem votl rosszul a tanár, ellenkezőleg.
-Látja, én megmondtam! - mondta Frics, és örödigen kacagott.
Dumbledore - mert ő volt az, aki benyitott - az első sokk után a szívéhez kapott, és összeesett. Malfoy elkezdett sikítani. - Meghalt! Meghalt! Mi öltük meg!
- Nem halt meg, csak szívinfarktust kapott, mint mindig. - így a bűbájtan tanár.
Az egész Roxfort felébredt a zajra, s mindenki oda rohant.
Malfoy és Piton meztelen álltak, megszégyenülve.
A diákok közül egyesek fintorogtak, mások dőltek a röhögéstől.
Egyedül Harry volt az, akit egy másfajta érzelem vett urrá... Nem tudta elviselni a látványt, ahogy a szerelme az ellenségével ott áll pőrén. Féltékenységtől könnyes szemmel visszarohant a hálókörletébe.
To be continued...
négyen egy irodában2014.07.03. 17:30
kategória: Harry Potter főszereplők: Piton, Frics, Harry, Dumbledore korhatár: 18 írta: Kata
Vacsoraidő volt a Roxfortban. Harry a szobájába lopózott azzal a kifogással, hogy holnap kviddics meccse lesz, ezért le kell feküdnie, s közben rafináltan rátekintett Dumbledore-ra, aki épp kanalazta a levest.
- Ülj már vissza, Harry! Még csak 8 óra 10 perc van! - mondta idegesen Ron.
- Nem bírok maradni. Tényleg rettenetesen fáradt vagyok, sajnálom. Holnap korán kell kelnem, kérlek ma már ne is zavarj, el lesz húzva a baldachinom. Aludnom kell. Jóéjszakát!
Harry már bent volt Dumbledore dolgozószobájában, s az íróasztalán ült csupaszon, széttárt lábakkal, s büszke volt, hogy már enyhén pelyhes a nemiszerve.
Dumbledore lassan benyitott az az igazgatólakba, s elakadt a lélegzete. Mély levegőt vett, s így szólt:
- Harry ez csodás.
- Pssszt - szólt Harry, s lágyan megcsókolta az igazgatóurat.
Dumbledore átfogta erősen Harry derekát, majd egyre lejjebb ment a keze, egészen a hátsójáig, s elkezdte markolgatni a puha, hófehér feneket, épp ez tetszett neki, hogy olyan rugalmas és sima.
- Szeretlek. - súgta oda Dumbledore, s érzékien megcsókolta.
Harry elkezdte vetkőztetni Dumbledore-t, kissé nehezen jött le róla a köpeny a pocakja miatt, de végül megoldották.
- Mássz fel az asztalra. Addig én megpihenek. - szólt lihegve, fáradtan Dumbledore.
(Ugyanis az igazgatóúr kifáradt, mert alig jött le róla a köpeny.)
- Mi a baj? - kérdezte Harry meglepődve.
- Szerintem híztam... Alig jött le rólam a köpeny... - mondta szégyenkezve, szomorúan lesütött szemmel Dumbledore.
- Ugyan már! Maga a leggyönyörűbb férfi akit valaha láttam! - válaszolta Harry mosolyogva, s megpuszilta a száját.
Dumbledore azonnal elmosolyodott, s hevesen Harry ajkára tapasztotta sajátját.
- Annyira szeretlek. - szólalt meg Dumbledore, s kék szeme könnyvtől csillogot.
Harry még sosem látta ilyen állapotban Dumbledore-t. "Kapuzárási pánikban szenved, ez?" - gondolta magában.
- Én is magát, mélységesen - válaszolta Harry.
Ismét heves csókban egyesültek, majd az íróasztalon közösültek.
Dumbledore jó mélyre belenyomta férfiasságát Harry hátsójába. Harry halk, nőies nyögdécselésekkel adott hangot örömének, ami Dumbledore-nak nagyon tetszett, aranyosnak találta, s méginkább bátorította arra, hogy egyre mélyebbre, akár tövig belenyomja a fiúba a férfiasságát, mert látta rajta, hogy igencsak élvezi..
"Invito, f*sz!" - szólt Harry, s belerepült a szájába Dumbledore fallosza, majd elkezdte sz***i. Ez kb fél óráig tartott, de abbahagyta, mert már kicserepesedett a szája, és amúgy is hallotta, hogy valaki kinyitotta az ajtót.
Dumbledore számára most véget ért a gyönyör, s az élvezet.
Piton lépett be az ajtón idegesen, becsukta maga után az ajtót, majd feloltotta a villanyt, s meglátta Dumbledore-t, és Harry-t.
- Tudtam! Már a vacsoránál figyelmtem magukat! Azt hiszed nem vettem észre, hogy néztél az igazgató úrra, amikor épp kanalazta a levest, Potter? És ön, igazgató úr, a Roxfort igazgatója nem szégyelli magát, ezzel az ostoba kölyökkel hemperegni, iskolánk falai közt, ráadásul vacsóraidőben? - ordította eltorzult arccal Piton, s egy könycsepp is szökött a szemébe a féltékenység miatt.
- Én csak.... - folytatta volna Dumbledore professzor, de rögvest elájult.
- Jellemző... - mondta unott arccal Piton.
- Csináljon már valamit! Miért áll csak úgy ott. Rendben van, majd én újjáélesztem - mondta Harry.
- Hajrá! - válaszolta gúnyos mosollyal Piton.
Piton addig leült a sarokba és nézte mit alkot tanítványa.
Harry ráült a meztelen professzorra, elkezdett mozogni rajta, s szájon keresztül lélegeztette közben.
Piton felizgult a látványra - bár féltékeny volt - egy ideig elnézte a jelenetet, de látva a hasztalan, amatőr muglimódszert nem bírta tovább.
- Merlinre, Potter! Ezért jársz már 6. éve varázslóiskolába? - azzal felált, és így szólt:
- Cor impetumbú ki!
Dumbledore lassan magához tért, Piton pedig elbújt az egyik függöny mögött.
- Köszönöm szépen Harry. Nem tudom mi történt velem.
El is felejtette, hogy ott van Piton, ezért igazgató újra megcsókolta a fiút, magára húzta meztelen testét, s közben a fenekét markolászta. Harry szabadulni akart az ölelésből, hogy elmagyarázza mi történt, de nem tudott szabadulni.
- Khmmm. szólt ki a függöny mögül pár perc múlva a féltékeny Piton. - Jobban van igazgató úr?
- Á, Perselus mit keresel itt? - s ismét a szívéhez kapott.
- Ccsss, ne igazgassa fel magát megint, Igazgató úr! Ön azért ájult el az előbb, mert a professzor úr meglátott minket, és valójában ő volt az, aki újraélszetette igazgató urat. - árulta el Harry.
- Á, mindent értek. Először is, Perselus, kérlek nyugodj meg. Szeretjük egymást Harryvel. De téged is szeretlek, ez nem változtat a mi kapcsolatunkon.
Piton duzzogo arcot vágott.
- Kérlek, Perselus - nézett rá bűnbánó szemmel az igazgató félhold alakú szemüvege mögül.
- Na és a kölyök, ő kit szeret? Miért szórakozik mindkettőnkkel? - fakadt ki a zsíróshajú tanár.
- Én Dumbledore professzort szeretem... de ön, ön felizgat engem - válaszolta Harry, majd odalépett Pitonhoz, s lágyan megcsókolt.
- Te könnyűvérű! - mondta Piton, s vadul visszacsókolt.
- Uraim, akkor hát mi legyen? - szakította félbe a közjátékot Dumbledore.
- Olyan jól elvagyunk itt hárman. Miért ne folytathatnánk? - mondta pajkos mosollyal Harry.
- Perselus, rendben van? - kérdezte az igazgató.
- Rendben van. - mondta beletörődve Piton.
- Majd én beindítom a professzor urat, igazgató úr, kérem ön addig foglaljon helyet a kanapén, s élvezze a műsort.
A meztelen Harry bekapcsolta a Flying up to the hippogriff-et, és erotikus táncba kezdett, egyszer Pitont, egyszer Dumbledore-t csókolta, egyszer az egyiket sz*pta, egyszer a másikat.
A mókának azonban hamarosan végeszakadt. Az igazgatói iroda ajtaja kinyílt, s egy ismerős alak állt ott, egy alvó macskával a kezében.
- Szóval itt van, Perselus? - kérdezte Frics, s kivillantotta sárgásbarna fogait, majd elkezdett sátánian kacagni - s folytatta - hallottam mindent, itt voltam végig.
Követtelek. Tudom, hogy a büdös kölköt követted, rá vagy féltékeny!
Mindenki nagyon meglepődött a gondnok szavain.
- Argus, kérlek, beszéljük ezt meg. - szólalt meg Dumbledore. - Nézze, engem nem zavar, hogy maguk ketten... de ön se szóljon bele, hogy mi mivel töltsük az időnket, ha Harryt is bevonjuk, az legyen a mi dolgunk! Ön már nagyon régóta a Roxfortban dolgozik, és szeretném, ha így is maradna.
- Jól van igazgató úr, de hadd vegyek én is részt ebben! - mondta kidülledt szemekkel, egy sorozatgyilkos vigyorával Frics.
- Szó sem lehet róla! - kiáltotta Piton.
- Hát ha így állunk, én megyek és kipakolok mindent, még ha az állásomba is kerül! - ordította Frics.
- Argus, kérem, nyugodjon meg. Én azt mondom, ahol van hely háromnak, ott van hely négynek is. Érezze magát otthon az irodámban.
- Köszönöm uram! - örvendezett Frics.
Harry fintorgott, és kicsit Dunbledore is.
Piton egy alkalmat se szalasztott volna el, hogy kereszbe tegyen Harrynak, ezért látva a fiú fintorgását, úgy döntött kezébe veszi az irányítást.
Nos, akkor - csapta össze a tenyerét - Potter elöször te leszek Friccsel, én pedig Dumbledore professzorral - mondta Piton - jöjjön velem, s álljon a falhoz szétterpesztett lábakkal, uran,
Piton letérdelt Dumbledore elé, s elkezdte a közepes méretű férfiasságot sz***i. Tövig belevette a szájába, mindketten egészen felizgultak, a töbi pedig jött magával magától.
Most Piton szemben állt a fallal, Dumbledore professzor pedig erőteljesen belenyomta falloszát Piton sárgás hátsójába.
Ugyanezt megtette Piton az igazgatóúrral.
Közben Frics és Harry is megkezdték a mókát. A fiú azért némi és nemi undort is érzett, de ahogy csak tudta, elfojtotta, s próbált nem gondolni a bűzre, amely a gondokról olyannyira mélységesen áradt... Frics végignyalta nemigen kellemes illatú nyálával Harry egész testét. Majd így szólt:
- Kelj fel, kölök! Kérek egy kutyapóztt.
Harry engedelmeskedett.
Felvette a kutyapózt, majd Frics beleengedte, vékony, közepes méretű falloszát Harry rugalmas, sima fenekébe.
Miután ez megtörtént, Harry annyira élvezte a helyzetet, hogy elkezdte Frics nyakát szívogatni, puszilgatni, ugyanis már tudatában sem volt, hogy ez a gondnok, akire így rá van izgulva. Fricsnek tetszett a helyzet, halk nyökdécseléseket adott ki, zsíros haja lógott, s közben Harry nemiszervét markolászta.
Miután ez véget ért, egy érzéki, hosszú csókkal köszöntek el egymástól. Dumbledore és Piton is ugyanígy búcsúztak el egymástól.
"Jó voltál, büdös kölök!" - szólt Frics komoran, s megpuszilta a fiú száját.
Harry-t most elkapta egy hányinger, de elfojtotta.
Piton és Harry közösültek, mikor rájuk került a sor. Nagyon örültek, hogy végre egymáséi lehetnek, ugyanis Piton annyira régóta vágyott már a fiúra.
Dumbledore leült a foteljába, s elgondolkodva/csúnyán nézett Fricsre.
Frics odaállt meztelen, terpeszbe a professzor elé, zsíros haja lógott, s így szólt:
- Mit kéreti magát igazgatóúr? Jöjjön már - nyújtotta kezét Frics, de Dumbledore rácsapott, s továbbra is csúnyán nézett rá.
- Na, mit csinál? Ez fájt - válaszolta haragosan a gondnok, s összevonta szemöldökét, szája pedig lekonyult.
- Ne haragudjon Frics, de én nem megyek magával sehova! Nem, nem vagyok rá képes! - válaszolta undorodát elfojtva Dumbledore professzor.
- Mégis mi baja van velem? A büdös kölök jobb magának? Az a kis Potter? - kérdezte könnyes szemmel a gondok.
- Igen. - válaszolta Dumbledore.
Közben Harry és Piton is észrevették a konfliktust a levegőben, ezért abbahagyták, amibe belekezdtek, és feszülten figyelték a beszélgetést.
- Hát persze - fakadt sírva Frics - maguk mind ilyenek. Varázslók! Felvágnak, azt hiszik jobbak másoknál a hülye hókusz-pókuszukkal. Mert én csak egy büdös kvibli vagyok, igaz, ezért nem is lehetnek értékeim? Sőt, érzéseim se, ugye? - bömbölt a gondnok.
Harry és Dumbledore megsajnálták és elkdezték simogatni a meztelen hátát. A simogatásokból csók lett, a csókból szex. Mindketten nagyon jól érezték magukat a heves gondok társaságában, ha elvonatkoztattak a bűztől. Piton közben felöltözött, és dühösen-sértődötten megbújt a háttérben, imitálva, hogy könyvet olvas.
Közben a macska felébredt, és átváltozott McGalagony professzorrá. Igen, a macska valójában McGalagony professzor volt, néha így szokott aludni. Most az egyik tanteremben aludt el, és Frics összetévesztette az elkóborolt Mrs. Norrissal.
Ott állt McGalagony professzor teljes valójában, zöld talárjában és boszorkány kalapjában. Kidülledt szemmel nézte pár másodpercig a grupen jelenetet - majd szívinfarktust kapott, és összeesett.
Dumbledore elájult kollegája láttán megint szívinfarktust kapott - és összeesett.
Valentin-nap, zöld szemű szörnyeteg, és vérző pálca a Roxfortsban2014.02.14. 21:25
kategória: Harry Potter főszereplők: Piton, Frics korhatár: 18 írta: Kata
Valentin nap volt. A Roxfortban mindenki, tanár, diák kimenőt kapott erre a napra, Roxmortsba mentek.
Ámde...az egyik tanár nem ment velük, nem nehéz kitalálni ki volt az: Perselus Piton.
Harry egyedül sétált az alagsorban két könyvvel a kezében mielőtt elindultak volna. Egyszercsak egy ajtó kinyílt, s egy kéz berántotta a bájitalterembe a fiút. Az illető felnyomta a falra, majd hevesen megcsókolta.
- Tanár úr! Boldog Valentin-napot! - mondta a fiú.
- Hallgass!
- Maga nem jön Roxmortsba, nem készülődik? - kérdezte Harry felháborodva.
- Én, Roxmortsba? Potter, még mindig nem az eszedért szeretlek!
- Mégis miért, Tanár úr? Talán Friccsel kell itt maradnia? Ez az indoka, ugye? - kérdezte durcásan Harry.
- Ne beszélj hülyeségeket! Inkább csókolj! - s azzal megcsókolta a fiút hevesen.
Harry beletúrt a zsíros hajba, majd Piton ledobta magáról a fiút, s ordított:
- Mit képzelsz, Potter? Hogy merészelsz a hajamhoz hozzányúlni? Normális vagy? A hajamhoz senki nem nyúlhat! Ezt az egyet megkövetelem! -50 pont a Griffendéltől!
Harry zokogva kiszaladt. Annyira szerette a férfit, hogy belesajdult a szíve...
Piton sajnálta, amiért ilyen kegyetlen volt a fiúval, de nem szaladt utána, hisz nem akart engedni a büszkeségéből. "Majd visszajön, ha annyira akar." - gondolta magában, majd felborzolt, zsíros haját lesimította, s peckesen, felemelt fejjel leült íróasztalához.
*Két órával később*
Mindenki elment a Roxfortból. Piton és Harry búcsú nélkül váltak el. Ámde látta a fiút, ahogy az Ginny-vel folytatott bájcsevejt, s féltékenység fogta el...
- Az átkozott kölyök miatt ideges? - osont oda hozzá Frics.
- Ne légy nevetséges, Frics! - válaszolta az ingerült Perselus.
- Akkor mégis mi a gond? Nyögje már ki, naaaa - mondta kedvesen Frics, s azzal átölte hátulról szerelmesét.
Piton idegesen letaszította a gondnok kezeit a derekáról, a férfi pedig hátrazuhant.
- Aaaaaúúú! Ezt meg miért kaptam!?
- Mert ilyen kedvemben vagyok, és kész!
- Ne merjen velem szórakozni, átkozott férfibestia! - ordította a dühös gondnok.
Frics felállt, majd kárörvendően folytatta:
- Látta milyen jól érezte magát Harry és Ginny? Kézenfogva járkáltak! Maga miért nem akar egy kicsit kikapcsolódni? - azzal újra átfogta a férfi derekát erősen, s fejét Piton hátához fektette.
Piton két percig elgondolkodott, hogy igaza van a gondnoknak...
- Menjünk a szobámba! - válaszolta Piton felindultan.
- Azonnal!
Beértek a szobába.
Piton ráfektette az íróasztalára a gondnokot, majd hevesen megcsókolta, s egyre lejjebb ment....
- Invito f*sz! - belerepült a szájába a nemigen nagy méretű fallosz, de nagy elégedettséggel egy óráig sz*pta. Harryre gondolt, hogy az övé.
Ugyanezt megtette Frics, aki nagyon élvezte a helyzetet, s viháncolt mint egy fürdős riherongy.
- Ne kacagj már ennyire! - kiáltotta Piton.
- De kacagooook! háháháháhááhá! - felelte Frics, mint egy óvodás kisgyerek.
A két pucér férfi összevissza rohangált, ugyanis Piton kergette Frics-t, amiért ilyen "szemtelen" volt.
Frics az íróasztal hegyes szélébe beleütötte a falloszát, amely igencsak megfájdult, s felrepedt.
- Frics! Héééé, Frics! Magadnál vagy?
- Ébren vagyok. De be kell vinnie a Szent Mungóba! Nagyon fáj! Vérzik... Aaúú!
- A Szent Mungóba mennél, mi? De hiszen nem is vagy varázsló, vén kvibli! Háhá. Azt hiszed nem tudok róla, hogy a VillámVarázs-t olvasod? - felelte gonoszul Piton.
Erre Frics keserves zokogásban tört ki. Forgott vele a világ.
A Roxfort tanárai és diákjai visszajöttek.
Dumbledore kereste Pitont, mert vett neki egy pamutzoknit - bűntudatból, hiszen Harryvel csókolózott Roxmortsban - ám amikor benyitott hozzá mosolyogva, amint meglátta a két pucér férfit, s hogy Frics nemiszerve vérzik, és szívinfarktust kapott.
Harryt nagy féltékenység kapta el, s durcásan kirohant zokogva.
Madame Czvikker kísérte le Fricset a gyengélkedőre, ahol Madame Pomfrey mugligyógyszereket adott Fricsnek, és bekötözte nemiszervét.
Így telt hát a Valentin-nap...
Reggeli kolbász2013.12.17. 11:28
kategória: Harry Potter főszereplők: Dumbledore, Harry korhatár: 18 írta: Kata & Lucy
A Roxfortban tegnap volt az utolsó tanítási nap az évben, másnap pedig mindenki hazamehetett karácsonyra.
Az iskolában csak Dumbledore és Harry maradtak, utóbbi nem mehetett haza, ugyanis Dumbledore azt állította, hogy valamelyik nap látta Voldemortot a Priver Drive körül ólálkodni. Dursleyék házát ugyan bevonták védőbűbájjal, de a professszor úgy döntött, hogy inkább ő "vigyáz" Harryre.
A fiú nagyon örült, mikor megtudta, hogy kettesben maradhat titkos szerelmével.
Dumbledore megvárta míg az utolsó tanár (Piton..) is elhagyja az iskolát, és reggel 7 órakkor benyitott a Griffendél hálókörletébe.
- Jó reggelt, édes fiam! - keltette fel Harryt mosolyogva Dumbledore, s homlokon csókolta.
Harry felriadt.
- Jó reggelt igazgató úr! Boldog karácsonyt! - s rányomott egy puszit a szájára, amitől teljesen elpirult a professzor.
- Boldog karácsonyt! Hogy aludtál, Harry?
- Nagyon jól, köszönöm. És ön? - végigsimította a hosszú fehér szakállat, s elkezdett az ujja köré csavarni egy tincset.
- Én is. Végre mindenki elment, és most már csak ketten vagyunk. Csak mi, ketten...
- Úgy bizony.
Harry felkelt, levetette a pizsamáját. Csak egy boxer volt rajta, amitől Dumbledore professzor teljesen felizgult.
Harry átakart öltözni a tükör előtt, mire Dumbledore odament hozzá, s átkarolta a derekát.
- Ne öltözz fel. Szeretnék veled lenni! - jelentette ki a professzor, s megmarkolta Harry nemiszervét - erre a fiú felkacagott, s beleugrott a professzor karjaiba.
Harryt rádobta az ágyra, s lehúzta róla a gatyát. A fiú úgy kacagott mint valami bárcás nőszemély. Dumbledore elkezdett hevesen csókolózni a diákkal, majd ő is levetette talárját, s elkezdte lesz*pni Harryt, majd Harry is viszonozta neki ezt a kedvességet.
Két óra hosszáig paráználkodtak, majd kimerülten feküdtek az ágyban.
- Most pedig készítek magunknak valami reggelit.
Az öreg elmormolt egy varázsigét, mire megjelent egy jókora tálca, gyümölcsökkel, sültkolbásszal, tojással, pirítóssal, tejszínhabbal, töklével.
- Nagyon jól néz ki! - mondta elámúlva Harry.
Elkezdték egymást etetni, mindenféle nyálasságot gügyögve egymásnak.
- Szeretlek, Harry! - mondta mosolyogva a professzor.
- Én is önt, igazgató úr! - válaszolta Harry. Ezután megfogota a tejszínhabos üveget, és az egészet rányomta a professzor testére. Dumbledore kacagott, s varázsolt még egy tejszínhabot, amit ő nyomott Harryre. Ezután heves csókolózásba kezdtek, s elkezdék lenyalni egymásról a habot.
Ám ekkor hirtelen kinyílt a Griffendél hálókörletének a ajtaja, s egy fekete alak jelent meg a szobában. Perelus Piton volt az.
- Áhhá, most lebuktak! Tudtam igazgató úr, hogy miért maradnak a Roxfortban. Még, hogy Voldemort fényes nappal a Privet Drive-on és hogy Potterre vigyáz! - azzal előkapta a pálcáját és rájuk szegezte.
- Perselus, kérlek.... - kezdte volna Dumbledore, de ekkor Harry felpattant az ágyról.
- Piton csak féltékeny uram!
- Ne beszélj ostobaságokat Potter! És neked csak tanár úr, ostoba kölyök!
- Ó, ugyan már, Perselus, az a bajod, hogy te nem vehettél részt a romantikus reggelinken, ismerd be!
- Hogy mersz velem így beszélni, hogy mertél Perselusnak szólítani és letegezni? 100 pont a Griffendéltől!
- Nézd, még maradt egy kis hab a péniszemen, nem akarod lenyalni? - kérdezte kaján mosollyal Harry, s elkezdte lenyomni Pitont a földre.
A tanár feladta az ellenkezést, s lassan elkezdte nyalni a tejszínhabot.
Dumbledore már kezdett féltékenykedni a háttérben, ezért felállt és Harry háta mögé lopódzott, és lassan átölelte. Elkezde simogatni a testét, s csókokat lehelt rá.
Harry az ágyba vonszolta mindkét férfit, s felváltva szolgáltatta ki magát nekik. A két professzor már-már versenyzett Harry kegyeiért. Dumbledore végül annyira megerőltette magát, hogy szívinfarktust kapott...
- Tipikus - morogta Piton.
Valentín a Szükség Szobájában2013.10.22. 19:20
kategória: Harry Potter főszereplők: Ron, McGalagony, Umbridge, Neville korhatár: 18 írta: Kata segített: kukoricacsemege
Ron már izgatottan nézte az óráját lassan két órája, s aludni sem bírt. Majd egyszer csak éjfélt ütött az óra, amitől nagyon boldog lett. Február 14 volt, Valentin nap. Azonnal szaladt az Azkabanból frissen szabadult Mc Galagonyhoz a Roxfort kapujához, s sietve bevonszolta a Szükség Szobájába az asszonyt. A szobát Ron már "szépen" kidíszitette. A nagy franciaágy rózsákból kirakott betűket ábrázolt: Ronald + Minerva és egy szívecske.
- Már annyira vártam önre, tanárnő. Vártam, hogy végre éjfélt üssön az óra. A Szükség Szobáját már kidíszítettem kettőnk számára, remélem tetszeni fog önnek - megcsókolta, s átnyújtott neki egy rózsacsokrot.
- Ó, Weasley! Maga annyira romantikus. Végre újra találkozhatunk, és együtt lehetünk. Nagyon szeretem önt! - válaszolta Mc Galagony, és rámosolygott a fiúra. - Na de menjünk, siessünk gyorsan, mielőtt észrevesznek minket.
Beértek a szobába.
Megjelent egy rózsaszín macskapatrónus, ami körbe-körbe járkált a szobában.
Ron tágranyílt szemekkel nézett, mivel ezt nem ő csinálta. De vajon akkor ki volt? - gondolta magában.
- Ó, Ronald Weasley! Ez annyira kreatív! Nem is tudtam, hogy a maga patrónusa is macska - s azzal megcsókolta a fiút.
Ron szólni akart a patrónusról, de inkább csak büszke volt, hogy miféle örömet tudott szerezni Mc Galagony professzornak.
- Hát persze, hiszen egy macskaanimágusba vagyok szerelmes - büszkélkedett a vörös hajú fiú.
A szobát rózsaszín-piros fények vették körül, minden rózsába borult, a mennyezetről papírszívek hullottak.
A pár lángnyelv whiskeyt iszogatott, puszilgatták, ölelgették egymást, majd egyszer csak a tanárnő felvette a szemüvegét, s meglátta a szöveget az ágyon: Ronald + Minerva. Erre teljesen ki kelt magából, s így szólt:
- Maga aljas gazember! Hogy merte az ágyra úgy ráírni a nevem, hogy Minerva? Magának csak Mc Galagony professzor vagyok. - s azzal sértődötten ki akart ugrani az ablakon macskává változva.
- Ne, kérem ne haragudjon! Ne menjen el! Azt hittem, hogy tetszeni fog magának - megszégyelte magát a fiú, s elkezdett zokogni.
Mc Galagony visszaváltozott emberré, mert megsajnálta a fiút.
- Jól van, Ronald. Nem haragszom Önre, de kérem ne nevezzen így. Ez számomra nagyon személyes. Kérem ne haragudjon a felindultságom miatt. - s megcsókolta a fiút.
"Az nem túl személyes amikor a p***ba dugom a f***mat?" - gondolta magában Ron.
McGalagony ráültette Ront egy rózsákkal díszített székre, a fiú ölébe ült, ahol elkezdett hevesen csókolózni vele. S letépte Ronról azt a bordó dísztalárt, amit még az édesanyjától kapott 4.-ben a karácsonyi bálra.
- Hmm. Nagyon elegáns ma Weasley. - s beletúrt a fiú vörös tincseibe.
- Hát azt nem mondanám, olyan a szagom, mint Tessie néninek, de azért köszönöm tanárnőm!
Ron férfiassága egészen megkeményedett, a volt átváltoztatástan tanárnak pedig már lüktetett az öle a vágytól.
- Weasley, vetkőzzön! - kiáltotta, és a szájába harapott.
A vetkőzést követően Ron bökött egyet a pálcájával (a varázspálcájával!) a lemezlejátszó felé, s megszólalt Debussy Clair de lune-je.
- Weasley, nem is tudtam, hogy szereti a komoly zenét! - mondta meglepve, kissé ironizálva McGalagony.
A fiú egészen elpirult.
- Ez a kedvenc számom, imádom Csajkovszkit. Nagyon menő!
- Ez Debussy!
- Mi nem hallgatunk muglikat otthon!
- Azt hittem az apja szereti a...Jól van, jól van, bánom is én mit hallgat, kezdjünk neki, mert már éget a vágy! - jelentette ki Mc Galagony.
A lábával rálökte Ront egy székre, s elkezdett sztriptízelni neki.
Ledobta talárját, s már csak egy smaragzöld csipkés melltartó volt rajta, egy "hétfő" feliratú bugyi és egy lila harisnyakötő.
- Ezeket egy mugli boltban vásároltam - mondta elpirulva a tanárnő.
Majd elkezdte a hátsóját beledörgölni Ron arcába, amitől kissé elkámpicsorodott a fiú, mert nem volt valami kellemes illata, de ez már nem zavarta, mert erős érzelmek fűzték az asszonyhoz. Aztán beleült szembe az ölébe s elkezdte Ron szüzanyameztelen testét tejszínhabbal bekenni, s lenyalni róla. A fiú nagyon jól érezte magát, kuncogott.
Aztán felemelte Mc Galagonyt, rádobta a franciaágyra, s a lábujjaitól kezdve a legnőiesebb pontjáig végignyalta a tanárnőt.
Ron levette Mc Galagony melltartóját, s csodálta a fonnyadt melleket, melyek számára igazán szépek voltak, s belenyomta az arcát, s közben becsúsztatta a tanárnő lábai közé becses testrészét.
Ám csak tíz percig élvezhették zavartalanul örömüket, mert amikor a professzor asszony épp Ron hátsóját csapkodta ostorral - ami ennek következtében még pirosabb volt - egyszer csak kinyílt a Szükség Szobájának az ajata. Dolores Umbridge és Neville Longbottom benyitottak röhögcsélve, mint a tinik, s meglátták őket.
- Ez meg mi? - kérdezte felháborodva Dolores.
- Ron, te mit művelsz itt? - kérdezte elámulva Longbottom.
Ron kicsúsztatta férfiasságát a professzorból, s megfordult.
- Ez nem az aminek látszik! - jelentette ki rémülten a fiú.
- Nocsak! Ron, maguk meztelen vannak! Azt akarja nekem hazudni, hogy maguk nem szeretkezni jöttek ide? Meztelen vannak mind a ketten, és most követtek el egy szörnyen gusztustalan dolgot! Ennek a förtelmes nőnek ott van a bűnjel a száján! És ez nem az aminek látszik? Maga liliomtipró senkiházi! Ezt jelenteni fogom Cornerlius Caramelnek - s leköpött Mc Galagony elé.
Kiakart menni a szobából, de Ron odaszaladt, s megragadta a karját.
- Umbridge tanárnő, és maguk minek jöttek ide Nevillel? Ráadásul csak egy alsógatya van rajta, magának pedig ki van vágva mélyen a dekoltázsa, sőt röhögcsélve és kézenfogva jöttek be ide. A patrónusról nem is beszélve, az a magáé, Umbridge professzor, ne is tagadja!
- Mi csak... - kezdte volna Dolores, de Longbottom félbeszakította.
- Szeretkezni jöttünk, mert Valentin nap van, és erős érzelmeket táplálunk egymás iránt! - jelentette ki büszkén a fiú, s felemelte a fejét.
Megpofozta a tanárnő Longbottomot.
- Erre igazán nem lett volna szükség! Figyeljen tanárnő! Mc Galagony professzor és Ron is itt végezték el a dolgaikat, s így kvittek vagyunk mindannyian! Senki nem mondhat el a másikról semmit, vagy mindannyiunkat kicsapnak innen!
- Igazad van Neville! - mondta Ron. - mind a négyen itt maradunk, s folytatunk mindent, és soha senki nem szól senkinek semmiről.
Dolores Umbridge és Mc Galagony professzor még pár percig vívódtak egymással, mindenféle liliomtiprónak elhordták egymást, de aztán egyezségre jutottak.
Ron folytatta azt, amit elkezdett Mc Galagonnyal, Dolores pedig elkezdett levetkőzni, s Neville mélyen belecsúsztatta az asszony legnagyobb testnyílásába nem túl hosszú, de nem is olyan vékony nemiszervét. A tanárnő halk sikkantásokat hallatott: "Ehhem, ehhem.."
- Kér köptetőt Dolores? - kérdezte ironikusan Mc Galagony.
- Ne ironizáljon már folyamatosan maga undorító vén boszorka! Olyan hangokat adok ki, amilyeneket akarok! A maga "Ó, Weasley, nyaljon!" felkiálltásai sem ízlésesebbek! - azzal kiugrott az ágyból, és elkezdték cipálni egymást.
Ron és Neville nem bírták szétválasztani őket, mert nem volt elég erejük hozzá, szóval jobb nem lévén Ron letérdelt Neville elé, s elkezdte sz*pni, aztán fordítva.
- Hű, ez jó volt! - mondta Ron.
- Valóban. - válaszolta Neville.
Végül abbahagyták a civakodást a tanárnők, mert a fiúk nyújtotta látvány teljesen felizzította őket, és elhatározták: négyesben folytatják a dolgot.
Újra elkezdtek négyesben dugni, és már javában benne voltak, amikor újfent kinyít az ajtó.
Dumbledore - Harryvel kézenfogva - mosolyogva benyitott, majd nem hitt a szemének... Négy meztelen embert látott. Két diákot, és két tanárt: McGalagony éppen Ront elégítette ki a szájával, Ron mögött Neville állt, a két fiú alatt pedig Umbridge tanárnő foglalatoskodott hosszú békanyelvével.
Dumbledore rögtön a szívéhez kapott, s elájult.
- Ron! Azt hittem már leszoktál erről! - mondta HArry.
De ekkor megjelent Piton is Friccsel karöltve.
- Áhhá, most elkaptalak, Potter! Tudtam, hogy megint a vén kujonnal leszel!
- Csak nem féltékeny Piton? Tudtam, hogy csak azért akar ma velem lenni, hogy kölyök után kémkedjen! - szólt irónikus-sértődötten Frics.
- Fejezzék be, nem látják, hogy az igazgató úr összeesett!- kiabált McGalagony.
- Á, Minerva, észre se vettem! Örülök, hogy kieengedték az Azkabanból. Csak vissza ne küldjék. És Dolores, oh! Mit fog ehhez szólni Cornelius Caramel? Longbottom, ha ezt a nagyanyád megtudja! És a Weasley fiú, hát persze, ha orgia party van, ő az első. 200 pont a Griffendéltől! - folytatta Pirton.
- Fejezze be - ordította Harry - itt mind sárosak vagyunk! Senki nem mondd senkinek semmit. Most pedig vigyük fel Dumbledore professzort az irodájába, ön pedig készítse el a gyógyszerét!
- Nem hiszem, hogy bárki felhatalmazott rá, hogy te nekem parancsokat osztogass - így Piton.
Végül mégis elláták az öreg varázslót, s az éjjel történteket hétpecsétes titokként őrizték meg a beavatottak, vagyis az egész Roxfort tudott róla.
|