Egyszer volt, holt nem volt, volt egy 40 éves férfi, aki mindeddig az hitte, hogy a nőkhöz vonzódik, ámbár rá kellett jönnie, hogy nem. A felesége által megismert egy 65 éves embert. Vonzalmuk egymás iránt nőttön nőtt a látogatások alkalmával. Egy nap már csak azt vették észre, hogy az ebéd kellős közepén (mert szemben ültek egymással) a középkorú férfi a lábát ráteszi az öreg combjára, ami már kissé löttyedt volt, de ez neki nem volt probléma. Nos, kedves kíváncsi olvasóm, ne aggódj, ne türelmetlenkedj, hisz hamarosan minden olyan világos lesz számodra, mint a Nap. Tehát, azon az estén, amikor rátette a lábát a vén kujonra, az felkiáltott, “áááh!” A koros férfi felesége rákérdezett. “Szívem, mi a probléma?” “Semmi kedvesem, csak a lábam beakadt az asztalba, és megfájdult.” - mondta, a hazudozás nem volt erőssége. A 40 éves ekkor féltékeny lett, mert amaz kedvesemnek hívta a feleségért, s így szólt: “Sehrezát, ideje indulnunk, drágám” - ez utóbbi szót erősen kihangsúlyozva. 

Igen, kedves olvasóm, jól olvastad, Seherezádéról van szó. A 40 éves férfi Onur Aksal, a 60 éves pedig Burhan Evliyaoglu. Így van. Vonzódtak egymáshoz.

 

Másnap reggel Burhan a parkban ült egy padon, s búslakodott a tegnapiak miatt. De egyszer csak azt vette észre, hogy Onur ott áll mellett. 

A férfi elmagyarázta neki, hogy útjaiknak ketté kell válljanak, de előtte el kell tölteniük egy éjszakát közösen. Így is történt.

 

Szobára mentek. Onur az inget szép lassan levette Burhanról, az öreg viszont vadmacskává változott, s a fogaival tépkedte le a fiatalabb férfi gombjait. Pár gomb megakadt a torkán, de Onurnak sikerült kiköhögtetnie vele. Megfogta hátulról a derekát, s addig nyomta, amíg az öreg ki nem köhögte az idegen anyagot. Burhan könnyes szemmel bomlott re az ágyra, s nem győzött hálálkodni Onurnak, amiért az megmentette az életét. Először csak szavakkal, később tettekkel is bebizonyította mennyire hálás…

Az öreg ezt a napot egy második esélynek nevezte amit Allahtól kapott„ és a szenvedélyes éjszaka után a szerelmesek elhatározták: megszöknek mert nem tudnak egymás nélkül élni. 

 

Hátuk mögött hagytak mindent, s Londonba utaztak. A házasságot nem engedélyezte a mohamedán vallás, de ennek ellenére nagy boldogságban éltek örökbe fogadott gyermekeikkel-

 

Nadid és Sehrezát beletörődtek. (Állítólag összeleszbültek) Ali Kemál zokogott.